Magazin szerzőknek
Fejezet I: Mesterség és gyakorlat
Az első mondattól a kész kéziratig: eszközök, szokások és az a forma, amelyben egy szöveg a kiadó asztalára kerül.
6 cikk
- Íróprogram szerzőknek: hogyan válassza ki a könyvéhez illő eszközt?Egy regénnyel hónapokig vagy évekig él együtt. Mit kell tudnia egy íróprogramnak egy könyv terjedelmű projektnél, hogyan viszonyulnak egymáshoz az ismert eszközök, és hogyan választhat olyat, amely soha nem zárja be a kéziratát.5 perc olvasás
- Az első könyv megírása: az ötlettől a kész első változatigA legtöbb első regény nem a tehetség hiányán bukik el, hanem félúton elakad. Ezek az elvek visznek el az első szikrától a teljes első változatig, és ezért fontosabb befejezni, mint csiszolni.5 perc olvasás
- Szerzői ív és flekk: így mérje és formázza a kéziratátA magyar kiadók, szerkesztők és fordítók a szöveget karakterben mérik, nem a szövegszerkesztő oldalszámában. Elmagyarázzuk, mi a szerzői ív és a flekk, hogyan számolja át a kéziratát, és mely hibák árulkodnak kezdő szerzőről.4 perc olvasás
- Mi a kézirat? Jelentése, szakaszai és a beküldésre szánt változatAz első változattól a kefelevonatig a könyvét kéziratnak hívják, de nem mindig ugyanazt jelenti. Mit jelent a szó, milyen szakaszokon megy át egy kézirat, és hogyan nézzen ki a változat, amelyet a kiadónak küld.5 perc olvasás
- Gyerekkönyv írása: korosztályok, terjedelem és illusztrációA gyerekkönyvek rövidek, de nem könnyűek. Melyik forma melyik korosztálynak való, mekkora terjedelemmel számolnak a kiadók, hogyan dolgozik együtt a szöveg és a kép, és mit érdemes tudnia, mielőtt beküldi a kéziratát.5 perc olvasás
- Fanfiction írása: mesterség, közösségek és az út a saját regényigSok szerzőnél a fanfictionnel kezdődik minden, és valóban jó gyakorlóterep. Mit kíván a mesterség, hogyan működnek a rajongói közösségek, mit érdemes tudni a szerzői jogról, és hogyan válhat egy rajongói történetből saját regény.5 perc olvasás
Fejezet II: Dramaturgia és szereplők
Ami egy történetet megtart: feszültség, fordulópontok és szereplők, akiknek vágyai hajtják a cselekményt.
3 cikk
- A regény cselekményének felépítése: bevált módszerek összevetveHáromfelvonásos szerkezet, a hős útja, hópehely-módszer, Save the Cat vagy jelenetkártyák: mire jó az egyes módszer, kinek való, és mennyi tervezésre van valójában szüksége egy regénynek.5 perc olvasás
- Karakterlap: így formáljon mély, hiteles szereplőketEgy hasznos karakterlap nem a szemszínek és a kedvenc ételek listája, hanem eszköz, amely történetet termel. Mi kerüljön bele, hogyan függ össze a vágy, a seb és a szükséglet, és hogyan használja a lapot írás közben.5 perc olvasás
- Mi a cselekmény? Egy történet tervrajzaA cselekmény nem pusztán az, ami történik. Ok-okozati lánccal köti össze az eseményeket, konfliktussal hajtja őket, és emelkedő ívvé formálja. Megmutatjuk, miből áll a cselekmény, és hogyan ellenőrizheti, hogy az Öné megáll-e a lábán.5 perc olvasás
Fejezet III: Irodalmi világok
Minden műfaj törvényei a thrillertől a gyerekkönyvig – és hogy mikor érdemes tudatosan megszegni őket.
3 cikk
- Krimi vagy thriller? Mi a különbség a két műfaj közöttGyakran egy polcon állnak, mégis másként teremtenek feszültséget: a nyomozós krimi egy rejtvénnyel, a thriller egy fenyegetéssel. Miben tér el a két műfaj szerkezete, nézőpontja és tempója, és mely alműfajok tartoznak az egyikhez vagy a másikhoz.5 perc olvasás
- Könyvműfajok áttekintése: útmutató szerzőknekA romantikus regénytől a sci-fiig, a cozy krimitől a romantasyig: a szépirodalom fő műfajai és alműfajai, a műfaj és a korosztály közötti különbség, és hogy miért számít annyit a helyes besorolás a kiadóknak, a könyvesboltoknak és a webáruházaknak.5 perc olvasás
- Dark romance írása: konvenciók, olvasói elvárások és felelős mesterségA dark romance egy szerelmi történetet sötét témákkal, erkölcsileg szürke szereplőkkel és szándékosan felkavaró pillanatokkal párosít. Mi határozza meg az alműfajt, mit várnak az olvasók, és hogyan bánjon gondosan a tartalmi figyelmeztetésekkel, a keretezéssel és a platformok szabályaival.5 perc olvasás
Fejezet IV: Könyvesztétika és szedés
Szedéstükör, betűtípus és borító: ami egy könyvet értékessé tesz a kézben, mielőtt az első sort elolvasnák.
2 cikk
- Könyvborító tervezése: műfaj, tipográfia és nyomdai fájlokA borító dönti el, hogy egyáltalán rákattint-e valaki a könyvére. Hogyan küldje a megfelelő műfaji jeleket, hogyan maradjon olvasható a cím bélyegképméretben, hogyan állítsa be helyesen az e-könyv- és a nyomdai borítót, és mire figyeljen a képjogoknál.5 perc olvasás
- Puhatáblás könyv: méret, kötés és nyomtatás – így tervezze meg a könyvétMielőtt a puhatáblás könyve nyomdába kerülhetne, a méretnek, a papírnak, a margóknak és a borítónak össze kell illenie. A szokásos könyvméretek, hogyan határozza meg az oldalszám a gerinc szélességét, és mitől függ a nyomdaköltség.5 perc olvasás
Fejezet V: Út az olvasóhoz
Szinopszis, kiadó vagy önkiadás: az utak a kézirattól a könyvig, és hogy melyik mit kíván.
3 cikk
- Könyv kiadása: az utak a kézirattól az olvasóigNagy kiadó, kis kiadó, magánkiadás vagy fizetős szolgáltatás: a könyvhöz vezető minden útnak megvannak az erősségei, a költségei és az időigénye. Józan áttekintés arról, melyik illik az Ön kéziratához.6 perc olvasás
- Kiadás az Amazon KDP-n: e-könyv és puhatáblás könyv lépésről lépésreA Kindle Direct Publishing sok magánkiadó szerző első állomása. Mit kell tudnia magyar szerzőként a nyelvi korlátokról és az adóbevallásról, hogyan válasszon metaadatokat és kategóriákat, mennyi a jogdíj, és hogyan készítse elő a nyomdai fájlokat.6 perc olvasás
- Szinopszis írása és a kéziratbeküldés csomagja: kísérőlevél, szinopszis, részletA kiadó egy kísérőlevélből, egy szinopszisból és néhány oldalnyi részletből dönti el, elolvassa-e a kéziratát. Mi kerüljön az egyes részekbe, milyen hosszú legyen a szinopszis, és mely hibák vezetnek gyors elutasításhoz.5 perc olvasás
Fejezet VI: Láthatóság és elérés
Hogyan találják meg az olvasók az Ön könyvét: szerzői honlap, sorozatok, kritikák és hogy mennyit hoz valójában egy könyv.
3 cikk
- Könyvmarketing szerzőknek: ami valóban működikA marketing a borítóval és a fülszöveggel kezdődik, nem a megjelenés napja után. Józan útmutató a célközönségről, a hírlevélről, a közösségi médiáról, az értékelésekről, a hirdetésekről, a könyvesboltokról, a könyves rendezvényekről és a sorozatokról.5 perc olvasás
- Szerzői weboldal készítése: domain, oldalak és tartalomA weboldala az egyetlen hely az interneten, amely teljesen az Öné. Milyen oldalakra van szüksége, mit keresnek rajta az olvasók és a sajtó, és milyen adatvédelmi alapokat kell rendeznie az indulás előtt.5 perc olvasás
- Mennyit keres egy író egy könyvön? Jogdíj, előleg és valós számokJogdíj, előleg, elszámolás: hogy a könyv árából mennyi jut Önhöz, az a kiadás módjától függ. Számpéldák kiadói megjelenésre és magánkiadásra, a mellékjogokról, a könyvtári kölcsönzési jogdíjról és a költségekről, amelyekről a szerzők megfeledkeznek.5 perc olvasás
Mennyit keres egy író egy könyvön? Jogdíj, előleg és valós számok
Jogdíj, előleg, elszámolás: hogy a könyv árából mennyi jut Önhöz, az a kiadás módjától függ. Számpéldák kiadói megjelenésre és magánkiadásra, a mellékjogokról, a könyvtári kölcsönzési jogdíjról és a költségekről, amelyekről a szerzők megfeledkeznek.
5 perc olvasás · Frissítve: 2026. szeptember 23.
Arról, mennyi pénzt hoz egy könyv, ritkán beszélnek nyíltan. Ennek nem annyira a titkolózás az oka, mint a bonyolultság: a válasz a szerződéstől, a formátumtól, az ártól, az eladott példányszámtól függ, és attól, hogy kiadónál vagy magánkiadásban jelenik meg a könyv.
Ez az útmutató azt számolja ki, mennyi jut Önhöz eladott példányonként. Minden alábbi szám példa, feltételezésekre épül, nem átlag és nem ígéret. A magyar kiadói szerződések feltételei nagyon eltérnek egymástól, ezért a számokat kiindulópontnak tekintse (2026-os állapot; mindig a saját szerződése számít).
Kiadói megjelenés: jogdíj és előleg
A kiadó szerzői jogdíjat fizet Önnek, jellemzően minden eladott példány után egy százalékot. Magyarországon a jogdíj alapja gyakran a könyv nettó (áfa nélküli) bolti ára, máskor a kiadó nettó bevétele; a nyomtatott könyv áfája 5%, a kizárólag elektronikusan árult e-könyvé a teljes áfakulcs. A százalék mértéke szerződésenként változik, ezért az alábbi példák egy feltételezett kulccsal számolnak:
| Formátum | A számítás alapja (példa) | Mire figyeljen |
|---|---|---|
| Keménytáblás | A nettó bolti ár egy százaléka | Az eladásokkal emelkedő, sávos kulcs lehetséges |
| Puhatáblás | A nettó bolti ár egy százaléka | Az olcsóbb kiadás kisebb összeget jelent példányonként |
| E-könyv | Gyakran a kiadó nettó bevételének egy százaléka | Az áruház részesedése és a magasabb áfa előbb levonódik |
| Hangoskönyv | A szerződés szerint | Nézze meg, beletartozik-e egyáltalán a szerződésbe |
Az előleg a jövőbeli jogdíjak terhére fizetett összeg, amelyet gyakran részletekben fizetnek, például a szerződéskötéskor, a kézirat leadásakor és a megjelenéskor. További jogdíjat csak akkor kap, amikor a jogdíjai meghaladják az előleget; ekkor mondjuk, hogy az előleg megtérült. Egy 300 000 Ft-os előleg példányonként 475 Ft mellett kb. 632 keménytáblás példány után térül meg. Ha a könyv sosem hozza vissza az előleget, azt általában megtarthatja, amennyiben teljesítette a szerződést, de mindig a szerződése a döntő.
Magyarországon a szerzők többnyire ügynök nélkül, közvetlenül szerződnek a kiadóval. Ha a fordítási jogok értékesítésére irodalmi ügynökséggel dolgozik, az a közvetített bevételekből jutalékot kap; a mértékét a megbízási szerződés rögzíti. Magáról a kéziratbeküldésről a szinopszisírásról szóló útmutatónk szól.
Magánkiadás: nagyobb részesedés, előleg nélkül
A magánkiadás nem ad előleget, de minden eladásból jóval nagyobb rész jut Önnek. A nyomtatott könyvnél Ön fizeti a nyomdát, a terjesztő és a könyvesbolt pedig a bolti árból a kereskedelmi árrést tartja meg, amelynek mértéke megállapodás kérdése. Ami marad, abból kell visszanyernie a költségeit.
A KDP Select 90 napra kizárólag az Amazonhoz köti az e-könyvet. Cserébe elérhető a Kindle Unlimited kínálatában, és az elolvasott oldalak (KENP) után kap díjat, amelynek mértéke hónapról hónapra változik. Magyar illetőségű szerzőként vegye figyelembe, hogy az Egyesült Államokkal kötött kettős adóztatási egyezmény 2024 óta nem alkalmazható a forrásadóra, így az amerikai forrású jogdíjakból 30% vonható le. A folyamatról az Amazon KDP-ről szóló útmutatónk szól.
A magánkiadás költségei
A nagyobb részesedésnek ára van: mindazt, amit egy kiadó fizetne, Ön fizeti. Jellemző tételek:
- Szerkesztés és korrektúra, többnyire a legnagyobb tétel, és a legnehezebben spórolható meg; jellemzően szerzői ív vagy karakter alapján számlázzák
- Borítótervezés, megrendelve vagy kész sablonból
- Tördelés nyomtatásra és e-könyvre
- Nyomda, ha nem igény szerinti nyomtatással dolgozik, előre fizetve
- Reklám, recenziós példányok, weboldal és hírlevélszolgáltatás
Az ISBN Magyarországon ingyenes, az OSZK ISBN-irodája adja ki; a kötelespéldányok viszont a nyomott példányokból mennek el. A többi tétel együtt könnyen több százezer forintra rúghat. Számolja ki előre, hány példányt kell eladnia a fedezéshez. Példánkban 600 000 Ft költség osztva példányonként 1190 Ft-tal kb. 505 eladott példányt jelent, mielőtt az első forint haszon megérkezne.
Mellékjogok, hangoskönyv és könyvtári kölcsönzés
Egy könyv a saját eladásain túl is hozhat bevételt. A kiadói szerződés mellékjogokról szóló pontjai döntik el, ki hasznosíthatja a fordítási, hangoskönyv-, film- és tévés, valamint egyéb jogokat, és ezekből a bevételekből mekkora rész illeti Önt. Olvassa el figyelmesen ezeket a pontokat; ugyanannyit számíthatnak, mint a jogdíj mértéke.
A hangoskönyv külön piac. A kiadók gyakran maguk készítik el vagy licencelik. Magánkiadóként maga is megrendelheti, fix díjért egy előadótól és stúdiótól.
Magyarországon a szerzői jogi törvény alapján a nyilvános könyvtárakban kölcsönzött irodalmi művek szerzőit közkönyvtári kölcsönzési jogdíj illeti meg, amelyet a közös jogkezelő MISZJE a kölcsönzések száma alapján oszt fel, jellemzően évente egyszer. Emellett a reprográfiai (másolási) jogdíjakból is részesülhet. Az összegek kicsik, de rendszeresek; nézze meg, hogyan jelentkezhet jogosultként. Pályázatok és ösztöndíjak, például a Nemzeti Kulturális Alapé, szintén kiegészíthetik a bevételt.
Miért élnek kevesen csak a könyveikből?
A példák mutatják a lényeget: kiadónál megjelenő szerzőnek gyakran néhány száz forint jut egy példány után, magánkiadóként néhány ezer is lehet, de a költségek előtt. Ahhoz, hogy csak példányonként 475 Ft-os jogdíjból évi 5 millió forint adózás előtti bevétele legyen, évente nagyjából 10 500 példányt kellene eladnia, minden évben. Egy magyar nyelvű könyvnél ez már kiemelkedő eladásnak számít.
Ezért sok szerző más bevétellel egészíti ki az írást: tanítással, szabadúszó munkával, fordítással, előadásokkal, ösztöndíjakkal vagy egy főállással. Akik a könyveikből élnek, azoknak többnyire sok címük van forgalomban, gyakran sorozatokban, és évek alatt építettek olvasótábort. A könyvekből származó bevétel adóköteles, a magánkiadó szerző pedig lényegében egy kis vállalkozást visz; helyzetéről kérdezzen meg könyvelőt vagy adótanácsadót.
Mielőtt aláír vagy megjelentet
- A jogdíj mértéke és alapja minden formátumnál érthető (nettó bolti ár vagy kiadói bevétel)
- Az előleg összege, részletei és megtérülése tisztázva
- A mellékjogokról szóló pontok és az Ön részesedése figyelmesen elolvasva
- Magánkiadásnál: költségek felsorolva, a megtérülési pont kiszámítva
- Az árrés, a nyomdai darabár és a platformok feltételei ellenőrizve
- Jelentkezés a könyvtári kölcsönzési és reprográfiai jogdíjra
- Az adózási kérdések szakemberrel megbeszélve
Gyakori kérdések
Vissza kell fizetnem az előleget, ha nem fogy a könyvem?
Általában nem, ha leadta a megállapodott kéziratot. Az előleget csak a jogdíjakba számítják be. A szerződése feltételei a döntők, ezért olvassa el figyelmesen a kézirat leadásáról és elfogadásáról szóló pontokat.
Többet keresnek a magánkiadó szerzők, mint a kiadónál megjelenők?
Példányonként általában igen. Összességében nem feltétlenül: minden költséget maga fizet, nincs előleg, és nincs kiadói értékesítési csapat, amely a boltokba juttatná a könyvét. Az számít, hány példányt ad el, és milyen csatornákon.
Milyen gyakran fizetik a jogdíjat?
A kiadók többnyire évente egyszer vagy kétszer küldenek elszámolást; ezt a szerződés rögzíti. A KDP havonta fizet, nagyjából két hónappal az eladás hónapja után. A könyvtári kölcsönzési jogdíjat a MISZJE jellemzően évente egyszer utalja.