Szinopszis írása és a kéziratbeküldés csomagja: kísérőlevél, szinopszis, részlet

Aki egy magyar kiadónak ajánlja fel a kéziratát, szinte soha nem küldi el rögtön az egész könyvet. A legtöbb kiadó egy csomagot kér: egy rövid kísérőlevelet (bemutatkozással), egy szinopszist és egy részletet vagy mintafejezetet. Minden rész más kérdésre felel. A kísérőlevél arra, hogy megfog-e az alapötlet, a szinopszis arra, hogy működik-e a történet, a részlet pedig arra, hogy tud-e írni.

Sok szerző nehezebbnek érzi a szinopszist, mint magát a regényt, és ez érthető: néhány száz oldalnak egy-két oldallá kell válnia. Világos szerkezettel azonban sokkal könnyebb, mint amilyennek látszik.

Mire való a szinopszis?

A szinopszis nem reklámszöveg és nem fülszöveg. Munkadokumentum olyan szakembereknek, akiknek tudniuk kell, hogy összeáll-e a cselekmény, és illik-e a könyv a kiadó profiljába. Ezért a befejezést is elárulja. A szerkesztő azt akarja látni, hogy a történet célba ér, nem azt, hogy kíváncsivá tegyék.

Hogyan építse fel a szinopszist?

Nincs egyetlen kötelező forma, de van egy felépítés, amelyet a kiadók ismernek. Kövesse sorrendben a főszereplőt a történeten át, és hagyja, hogy az ok-okozati lánc vigye az olvasót egyik fordulóponttól a másikig. Sok kiadó azt is kéri, hogy a szinopszis mutassa be röviden a főbb szereplőket, a köztük lévő viszonyt, a helyszínt és az időt, fantasynél pedig a világ alapszabályait.

Jelen időben és harmadik személyben írjon, akkor is, ha a regénye múlt időben vagy első személyben szól. Szorítkozzon a fő cselekményszálra és azokra a szereplőkre, akik mozgatják; a mellékszálak csak akkor kerüljenek bele, ha a befejezés szempontjából számítanak. Párbeszédet és részletes leírást ne idézzen.

Ha a cselekmény maga még bizonytalannak tűnik, segít egy lépést hátralépni, és átgondolni, mi a cselekmény, és hogyan működik. A szinopszis írása felszínre hozza a gyengeségeket, ezért egyes szerzők már az átdolgozás közben megírják.

Milyen hosszú legyen a szinopszis?

A kiadók többnyire rövid, egy-két oldalas szinopszist kérnek; van, amelyik kifejezetten csak 10–15 mondatot. Mindig kövesse annak a kiadónak a kéziratfogadási feltételeit, amelyiknek küld; ha megadnak egy terjedelmet, tartsa be pontosan. Egy rövid, világos szinopszis magabiztosabbnak hat egy hosszúnál, amely minden jelenetet újramesél.

• Túl hosszú: minden fejezet összefoglalva, a mellékszereplők saját bekezdést kapnak.
• Túl homályos: „A végén döntenie kell”, anélkül hogy kiderülne, mi a döntés.
• Túl reklámízű: felsőfokok, szónoki kérdések, összehasonlítás világsikerekkel.
• Éppen jó: az ok-okozati lánc világos, és minden megnevezett szereplőnek feladata van.

A kísérőlevél

A kísérőlevél az első, amit a kiadónál elolvasnak, és el kell férnie egy oldalon. Úgy mutatja be a könyvét, ahogy egy fülszöveg tenné, és elmondja, miért éppen ennek a kiadónak küldi. A legtöbb kiadó e-mailben vagy a honlapján lévő űrlapon fogadja a beküldéseket; a fájlokat nevezze el egyértelműen, például a nevével és a címmel.

1. Ha tudja, szólítsa meg név szerint a szerkesztőt vagy a kiadót; ne tömeglevelet küldjön
2. Egy horog: egy-két mondat, amely megragadja az alapötletet
3. Egy rövid ismertető bekezdés: főszereplő, cél, akadály, tét, a befejezés nélkül
4. Cím, műfaj, terjedelem karakterben és szerzői ívben, egy-két friss, hasonló cím
5. Rövid bemutatkozás: korábbi megjelenések, díjak, szakmai háttér, írói közösségi oldalak, ha vannak
6. Udvarias zárás, elérhetőséggel és a mellékletek felsorolásával

A részlet

A részlet megmutatja, tud-e írni. Mindig a könyv elejéről induljon, soha ne a kedvenc jelenetéből. A kiadók gyakran az első egy-három fejezetet vagy a kézirat első néhány tucat oldalát kérik, és ha elnyeri a tetszésüket, bekérik a teljes szöveget. Ha nincs más előírás, egyszerű, jól olvasható formában küldje, a terjedelmet pedig szerzői ívben adja meg.

Gyakori hibák és elkerülésük

A legtöbb elutasítás a történeten múlik, nem a papírmunkán. Egy gyenge csomag azonban megakadályozhatja, hogy a szerkesztő egyáltalán megnézze a történetet. Ezek a hibák kis távolságból könnyen észrevehetők:

• A feltételek figyelmen kívül hagyása. Aki tízoldalas szinopszist küld, ahol kettőt kértek, azt jelzi, hogy nem olvasta el őket.
• Túl sok név. Csak a cselekményt mozgató szereplőket nevezze meg. Mindenki mást a szerepével írjon le, például „a szerkesztője” vagy „a körzeti megbízott”.
• Téma események helyett. A bűnről, a szerelemről vagy az identitásról szóló mondatok nem pótolják azt, ami történik. Mutassa meg az eseményeket, és a téma átjön.
• Befejezés nélküli sorozatnyitó. Egy tervezett sorozat első kötetének is teljes íve legyen. A sorozatlehetőséget a kísérőlevélben egyetlen sorban említse.
• Rossz összehasonlító címek. A kategóriájából válasszon friss címeket, ne klasszikusokat vagy világsikereket. Ezek azt mutatják, hol állna a könyve a polcon, nem azt, mekkora sikerre számít.
• Tömeges beküldés. Egy nyilvánvalóan mindenkinek elküldött levelet ritkán olvasnak el figyelmesen.

Gyakori kérdések

Elárulja a szinopszis a befejezést?

Igen. A kiadónak meg kell ítélnie, hogy működik-e a történet. Az a szinopszis, amely elhallgatja a befejezést, azt sugallja, hogy Ön maga sem oldotta meg.

Milyen hosszú legyen a szinopszis?

A legtöbb kiadó egy-két oldalt kér, egyesek még rövidebbet. Pontosan kövesse minden kiadó feltételeit; ha terjedelmet adnak meg, annyi legyen.

Beküldhetem a kéziratot, mielőtt kész a regény?

Szépirodalomnál, és különösen első könyvnél, a kiadók kész, átdolgozott kéziratot várnak, és gyakran a részlet után a teljes szöveget kérik be. Az ismeretterjesztő könyv másképp működik, ott gyakran egy részletes könyvterv alapján születik döntés.